A dobféket blokkféknek is nevezik, amelyet a féktárcsákon lévő fékbetétek megnyomásával érnek el. A dobfék a fékrendszer korai kialakítása. Fékdob kialakítását 1902-ben használták lovas kocsikon, és csak 1920 körül használták széles körben az autóiparban.
Jelenleg a dobfékek fő áramlata a belső tágulásos típus, ennek fékbetétei (fékpofák) a fékkerék belső oldalán találhatók. Fékezéskor a fékbetétek szétterülnek és dörzsölik a fékkerék belső oldalát, hogy elérjék a fékezés célját.
Dobfék előnyei: önfékező hatás. A dobfék jó önfékező hatással rendelkezik. Mivel a fékek a tárcsák nyújtására szolgálnak, a kerekek forognak, a fékdobok pedig ferdén csavarodnak a fékezéshez, hogy növeljék a tárcsák feszességét (fékező fékerő), így a helyzet annál nyilvánvalóbb. Ezért a nagy járművek általában még mindig dobféket használnak.
